A vizsgálat eredete
Az 1980-as évek végétől a társadalmi változások hatására a gépjármű kereskedelem robbanásszerű fejlődésnek indult.

Ez a gazdaságilag pozitív folyamat sok negatív mellékhatással járt.

Ugrásszerűen megnőtt a külföldről behozott használt autók száma (az első időszakban elérte a 200,000-300,000 darbot is), illetve virágozni kezdett a belföldi gépjármű kereskedelem is. 200,000-ről 600,000-re nőtt a járművek tulajdonjogával kapcsolatos közlekedés-igazgatási ügyek száma. E virágzó gazdasági környezetben azonban megjelentek a hamis okmányok, és ugrásszerűen megnőtt az autó lopások száma is.

A jármű igazgatás az első időkben számítógépes nyilvántartás nélkül képtelen volt felvenni a harcot e negatív jelenséggel szemben. A korábbi 5 –6.000-es szám helyett 1993-ban már 20,000-25,000 autót loptak el. Ez az ugrásszerű „fejlődés” mindenképpen szükségessé tette, hogy olyan módszereket vezessen be a rendőrség, amely alkalmas a növekvő bűnözés visszaszorítására.

Alapvetően kétféle módszer ismert a lopott járművek legalizálásánál: a jármű azonosítói érintetlenek, csak az okmányok hamisak, vagy eredeti okmányok felhasználásával az alváz- és motorszám átütésével a jármű hamis.
Az első módszer visszaszorításához meg kellett szervezni a számítógépes járműnyilvántartást és a külföldi rendőrhatóságokkal a folyamatos kapcsolattartást, a jármű okmányainak az ellenőrzésére. A második módszer felderítésére pedig ki kellett dolgozni egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi a jármű fizikai ellenőrzését. Az utóbbira jött létre az eredetiségellenőrzés.
Az eredetiségvizsgálatot 1998. január 1-én vezették be. Hatása azonnal érzékelhető lett. E pillanattól kezdve a mai napig a járműbűnözés fokozatosan visszaszorult. A lopott járművek számának 8-10%-os csökkenése 1999. júliusától – 2000. decemberéig meghaladta a 20%-ot. Ez olyan eredmény, amelyet senki nem vitathat az eredetiségellenőrzés intézményétől.

A gépjármű okmányrendszer is komoly fejlődésnek indult. 1999. január 01-től bevezették az új típusú forgalmi engedélyt és a törzskönyvet. Ez a változás a járművek adás-vételének addigi gyakorlatát is megváltoztatta. Ma már nem elegendő az adás-vételkor a forgalmi engedély átadása, mindenkor meg kell követelni a törzskönyv csatolását is az adás-vételi szerződéshez, mivel ez az okmány a kizárólagos bizonyítéka a jármű tulajdonjogának. Ettől eltérő eljárás esetén a vevő nem szerzi meg a jármű tulajdonjogát. Ugyancsak pórul járhat az a vevő, aki az egyre javuló statisztika ellenére lopott járművet vásárol.

Igaz erre az esély egyre kisebb, mivel a rendelkezésre álló nyilvántartások és az eredetiségvizsgálat együttesen szinte 100%-os garanciát ad a jármű tisztaságára.